Kezdőlap

 

VI. Majális Kupa 2012

 

"Itt van május elseje,

 Énekszó és tánc köszöntse!"

 

Ha, nem is ezzel a dallal, de vidám hangulatban foglaltuk el bázisunkat az Ifjúsági Táborban. Azt hiszem 5. alkalommal veszünk részt, a mára már hagyományossá vált Majális Kupán, inkább több, mint kevesebb sikerrel.

 

A szervezést és a beszerzés nagy részét most is Csaba vállalta be, néhányan azért segítettünk neki. Győző, mint logisztikai vezető, gondoskodott a technika leszállításáról és üzembehelyezéséről. Így, minden adott lett a sikeres nap eltöltéséhez, a jó hangulathoz.

 

Több csoport, első kettő továbbmegy, aztán egyenes kieséssel a végéig. A mienk haláli lett. -- Erről később.

A kora hajnali --8-- kezdési időpont kicsit átrostálta a csapatot, de ki tudtunk állni. A rövid technikai értekezleten kitűztük a célt: 3 mérkőzés, 1, azaz egy pont. Nem árt az óvatosság.

 

A keret: Kühn 1, Kühn 2, B.Csaba, Sz.Tomi, D.Gabi, Tripó,

            Milán, Gy.Pityu, Gy.Dusán.

Később, de jött Gabó.

Kórházi részleg: Gyenkó, Előd, Pölő, Pankó.

Eligazolt: K.Robi

 

Az első ellenfél, a Robival erősített Chess Team. Mit mondjak? Korai kezdés ide, szűkös keret oda.....két Milán ziccer után, kontrákból bevertek hármat, mi meg néztünk kifelé a fejünkből. Többen a pályáról is, hátha megjött Győző, az életmentő szilvával, meg körtével. Bírói sípszót így még nem vártam. Legyen már vége ennek a kínszenvedésnek. Vége lett, 0:3.

 

A meccs utáni értékelés csak a szakmára vonatkozott: a szilva- és a körtepálinka kiállta a bátorságpróbát, a szigorú kritikusok is kiválónak ítélték. A játék? Arról nem sok szó esett. Illetve, 1 pont azért legyen már meg.

A jéghideg Zipfer és a Papp Mari féle friss pogácsa egy kicsit feldobta a hangulatot, és ha nem is rugdostuk a betonfalat,de némi játék iránti igényt mutattunk. Ellenfél a Fortuna. Ja. Két gyenge csapat, vacak játék, 0:0.

Viszont, elértük a minimálcélt.  1pont!!!

 

A különféle körbeverések miatt továbbjutási lehetőséghez jutottunk. Ha elverjük a Bajainfót, továbbmehetünk.

Ajjaj! Tovább is mentünk, mármint a pályától a sátorig. Sima liba. 1:5!  Esélyünk sem volt. Bivalyerős az ellen.

Kiestünk, de nem szét.

 

Megkezdődött a program érdemi része, hideg sör, szilva és körte. A grillezőt is sikerült beüzemelni és Milos a villámmal leigazolt mester nekilátott. A kajához jópáran összeverődtünk, bár a hiányzók inkább feltűntek, hogy eltűntek.

Öregek: Dozsóék, Pici, Luma, Mamó, Pierrék.

Fiatalok: Csaba, Győző, Tomiék, Pityuék, Gabóék, Pölöék,

Tripó, meg egy pár látogató.

 

Az ebéd jó hangulatban zajlott, mintegy két órán keresztül csipegettük a falatokat: csirkemell, tarja, pleszkavica, sültkrumpli, mindenféle töltésű kiflik, sütemény. Már Csirke is elégedett volt velünk, mert hoztuk a tálca-söröket rendesen. Félóránként "Hajrá Lux!"  kortyocska pálinkával fűszerezve. Egyébként foci is volt.

Telt az idő, meg a bendő, meg az arc. A pályán zajló események igazolták csoportunk halálos besorolását. Mindkét mumusunk menetelt. Alliteráció! Mivel, az idő múlása erős nyomokat hagyott rajtam, a fociról már otthon SMS-ben kaptam információt. Mély álomban jött a hír: mindketten ott lesznek a négyben. Haláli!

A történet itt megszakad.... folytatása következik.....Pierre.

 

 

 

 

 

Vissza a kezdőlapra